Alapszabály
A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi X. törvény, a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959 évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.), az egyesülési jogról szóló 1989. évi 11. sz. törvény és a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Kszt.) előírásai alapján, Százhalombattai Állatvédők Köre Közhasznú Egyesület (a továbbiakban: Egyesület) alakuló közgyűlése a lentebb (5. és 8. pontokban) meghatározott közhasznú céljai megvalósítása érdekében, egyesületi formában működő és közhasznú mínősítésű társadalmi szervezet való alapításátt határozta el, a következő feltételek mellett:
I. Általános rendelkezések
  • 1. Az Egyesület neve ás rövidített neve:
    Az Egyesület elnevezése: Százhalombattai Állatvédők Köre Közhasznú Egyesület
    Az Egyesület rövidített neve: SZÁK

  • 2. Az Egyesület székhelye:
    Az Egyesület székhelycíme: 2440 Százhalombatta, Madách I u. 18. sz.

  • 3. Az Egyesületjogi személyisége:
    Az Egyesület önálló jogi személy, amely saját neve alatt jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat, így különösen tulajdont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető.

  • 5. Az Egyesület közhasznú jogállása:
    Az Egyesület közhasznú szervezetként kíván tevékenykedni, tekintettel arra, hogy - a jelen alapszabály 8. pontjában részletezett - olyan feladatokat lát el cél szerinti tevékenységként, amelyet a Kszt. 26. közhasznúnak minősít.

  • 6. Az Egyesület autonómiája ás politikai függetlensége:
    Az Egyesület a demokratikus önszerveződés elve alapján működő társadalmi szervezet. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Az Egyesület országgyűlési képviselői és megyei önkormányzati választásokon jelöltet nem állít. Az Egyesület a Magyar Köztársaság jogrendjének megfelelően, a jelen alapszabály, valamint szervezeti és működési szabályzata (a továbbiakban: SZMSZ) alapján működik. Működésére és döntései meghozatalára az állami és helyi önkormányzati szerveknek, más társadalmi szervezeteknek, továbbá semmilyen jogi személynek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek, avagy magánszemélyeknek meghatározó befolyása nincs. Az Egyesület önálló ügyintéző és képviseleti szervvel, valamint önálló költségvetéssel rendelkezik. Az Egyesület jogosult más, a céljait elismerő és elfogadó szervezetekkel kapcsolatot kiépíteni és fenntartani, velük szövetséget alapítani, avagy szövetség(ek)be belépni.

  • 7. Az Egyesület működésének tervezett időtartama:
    Az Egyesület határozatlan időre alakult. Az Egyesület közhasznú szervezetként attól az időponttól kezd működni, amellyel a bíróság bejegyezte ezen szervezetek nyilvántartásába.
II. Az egyesület céljai
  • 8. Az Egyesület tevékenysége, vállalt feladatai:
    Az Egyesület a Kszt. 26. pontjában felsorolt közhasznú tevékenységek közül az alábbiak végzése érdekében került létrehozásra.
    Elsődleges közhasznú tevékenység: Természetvédelem, állatvédelem (Kszt. 26. 8. pont).

    Ezen belül:

    • A természet- és állatvédelem városi és környékbeli helyzetének folyamatos figyelemmel kísérése, a szerzett tapasztalatok megismertetése a helyi közvéleménnyel, valamint az illetékes önkormányzati és állami szervekkel, továbbá vonatkozó problémakezelési és megoldási javaslatok kidolgozása.
    • A természet- és állatvédelemmel kapcsolatos ismeretterjesztő előadások, tanfolyamok, gyermekfoglalkozások szervezése és támogatása.
    • Szükség esetén a természetes környezet és az élővilág védelmét, valamint állapotának javítását és az esetlegesen szükségessé váló rehabilitációjának előmozdítását célzó figyelemfelhívó és segítségnyújtó akciók, rendezvények szervezése és támogatása.
    • Jogsegélyszolgálat működtetése a természet- és állatvédelemmel, állattartással kapcsolatban felmerülő kérdésekben.
    • Szakorvosi tanácsadó szolgálat működtetése.
    • A működési területen lévő bajba jutott állatok felkutatása, mentése, valamint orvosi ellátásuknak, átmeneti majd végleges elhelyezésüknek a megszervezése.
    • Állatmenhely, állatpanzió, állat-napközi létrehozása, fenntartása és folyamatos működtetése.
    • Kisállat-temető létrehozása, fenntartása és folyamatos működtetése.
    • Folyamatos kapcsolattartás és együttműködés más hasonló tevékenységet folytató szervezetekkel.

    További közhasznú tevékenység: Tudományos tevékenység, kutatás (Kszt. 26. 3. pont).

    Ezen belül:

    • Zoológiával, állategészségüggyel, természet- és állatvédelemmel, állattartással foglalkozó tudományos rendezvények, előadások, tanfolyamok szervezése és támogatása.
    • A fenti tudományterületeken tevékenykedő százhalombattai szakemberek, kutatók és oktatók munkájának támogatása, ösztöndíjak adományozása.
    • Városi vonatkozású idevágó tudományos kutatások kezdeményezése és támogatása.

    További közhasznú tevékenység: Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés (Kszt. 26. 4. pont).

    További közhasznú tevékenység: Az Egyesület egyéb közhasznú tevékenységeihez kapcsolódó előadások, tanfolyamok, gyermekfoglalkozások szervezése és támogatása (részletesen a többi alcímnél).

    További közhasznú tevékenység: Környezetvédelem (Kszt. 26. 9. pont).

    Ezen belül:

    • Általában a környezetvédelem városi és környékbeli helyzetének folyamatos figyelemmel kísérése, a szerzett tapasztalatok megismertetése a helyi közvéleménnyel, valamint az illetékes önkormányzati és állami szervekkel, továbbá vonatkozó problémakezelési és megoldási javaslatok kidolgozása.
    • Környezetvédelemmel kapcsolatos ismeretterjesztő előadások, tanfolyamok, gyermekfoglalkozások szervezése és támogatása.
    • Szükség esetén a környezeti károsodások elkerülését és megelőzését, valamint az esetlegesen szükségessé váló rehabilitáció előmozdítását célzó figyelemfelhívó és segítségnyújtó akciók, rendezvények szervezése és támogatása.
    • A környezetkímélő, kultúrált állattartás népszerűsítése.
    • Közreműködés a kóbor állatok által okozott környezetvédelmi és járványügyi problémáinak megelőzésében.
III. Az Egyesületi tagság
  • 9. A tagsági viszony keletkezése, megszűnése és tartalma:
    Az Egyesület tagja lehet minden nagykorú magyar és külföldi természetes személy, továbbá magyar és külföldi jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, aki (amely) az Egyesület céljai iránt kinyilvánítottan elkötelezettséget érez, az Egyesület tevékenységében és szervezeti életében egyaránt részt kíván venni, az alapszabályt és az Egyesület egyéb szabályzatait elfogadja, valamint a tagsági díj megfizetésére is kötelezettséget vállal, és akit (amelyet) az Egyesület legfőbb szerve az erre előírt (SZMSZ szerinti) eljárás lefolytatása után az Egyesült tagjai közé felvesz. A jogi személyek és a jogi személyiség nélküli szervezetek tagi jogállása megegyezik a többi tagéval, tagsági jogaikat viszont bejelentett (meghatalmazott) képviselőik útján gyakorolják. A tagok jogosultak részt venni az Egyesület tevékenységében és annak rendezvényein. A tagokat a legfőbb egyesületi szerv ülésén tanácskozási, javaslattételi és szavazati jog illeti meg. A vonatkozó jogszabályokban és a jelen alapszabályban rögzített kizáró feltételek fennállásának hiányában a tagok az Egyesület bármelyik szervébe tisztségviselőnek beválaszthatók. A tagok jogosultak az Egyesület szerveinek törvénysértő határozatait - a tudomásszerzéstől számított harminc napon belül - bíróság előtt megtámadni. A tagok kötelesek az alapszabályban meghatározott kötelezettségeiknek folyamatosan eleget tenni, így különösképpen az Egyesület szervezeti életében részt venni, a tagdíjat annak esedékességekor megfizetni, az Egyesület iránt mindenkor lojalitást tanúsítani. A tisztviselővé választott tag köteles megbízatását lelkiismeretesen, legjobb képességei szerint teljesíteni.

    A tagsági viszony megszűnik:

    • Az Egyesület jogutód nélküli megszűnésével.
    • A tag halálával (jogutód nélküli megszűnésével),
    • A tag kílépésével,
    • A tag kizárásával,
    • A tag törlésével (ennek alkalmazására akkor van mód, ha a tag a tagdíjat az annak esedékessé válásától számított három hónap elteltével sem fizeti be írásos figyelmeztetés ellenére, melyet a törlés előtt legalább harminc nappal kell részére megküldeni).
IV. Az Egyesület szervezete
  • 10. Közgyűlés:
    Az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés (a továbbiakban: Közgyűlés), amely az egyesületi tagok összességéből áll. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

    • Az alapszabály, az SZMSZ és az egyéb belső szabályzatok elfogadása, módosítása.
    • A tagsági jogviszonnyal kapcsolatos kérdések (tagfelvétel, tagkizárás, stb.)
    • Döntés az Egyesület megszűntetéséről, más társadalmi szervezettel való összeolvadásáról, társadalmi szervezetek szövetségéhez való csatlakozásrál, az ilyen szövetség(ek)ből történő kilépésről.
    • Az egyesületi tagdíj összegének megállapítása.
    • A költségvetés, a munkaprogram, az éves beszámoló, mérleg és vagyonkimutatás, továbbá ezzel egyidejűleg a közhasznúsági jelentés elfogadása.
    • Döntés minden olyan jogügylet megkötésének jóváhagyásáról, amelynek folyományaként az Egyesület 1.000.000 Ft, azaz egymillió forint felett vállal pénzügyi kötelezettséget.
    • Az elnökség (a továbbiakban: Elnökség) és a Pénzügyi és Törvényességi Ellenőrző Bizottság (a továbbiakban: PTEB) tagjainak megválasztása és visszahívása, illetve esetleges díjazásuk megállapítása.

    A Közgyűlés egyéb ügyekben is magához vonhatja a döntést. A Közgyűlést az egyesületi elnök (a továbbiakban: Egyesületi Elnök) hívja össze. A Közgyűlést szükség szerinti gyakorisággal, de legalább évente két alkalommal (az éves beszámoló, mérleg és vagyonkimutatás, valamint a közhasznúsági jelentés, illetőleg a következő évi költségvetés tervezetének elfogadása érdekében) kell összehívni. A Közgyűlést emellett kötelező összehívni, ha ezt a tagok legalább egyharmada írásban - az ok és a cél megjelölésével - kéri, a PTEB indítványozza, avagy ha ezt az Egyesület törvényességi felügyeletét ellátó ügyészség kezdeményezi, illetőleg abban az esetben is, ha az Elnökég bármely okból így dönt. Az egyharmados tagsági és az ügyészségi kezdeményezés esetén az Egyesületi Elnök a kezdeményező irat kézhezvételének napjától számított tizenöt napon belül köteles a Közgyűlést összehívni. Ezen határidő eredménytelen leteltét követően a Közgyűlést a PTEB is összehívhatja. A Közgyűlést írásbeli meghívóval postai úton kell összehívni. A PTEB tagjai számára a Közgyűlés megtartásáról értesítőt kell küldeni. A meghívókhoz és értesítőkhöz mellékelni kell a napirend tervezetét is. A meghívók és az értesítők elküldése, valamint a Közgyűlés ülésének (a továbbiakban: közgyűlési ülés) napja között legalább tizenöt, viszont legfeljebb harminc napnak szükséges eltelnie. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok több mint fele megjelent. Ha a Közgyűlés határozatképtelensége miatt, azonos napirenddel, megismételt közgyűlési ülést kell tartani, úgy ezt a határozatképtelennek bizonyult ülés időpontjától számított tizedik és harmincadik nap közé eső valamely napra kell összehívni. Az összehívás módjára az általános szabályok az irányadók. A megismételt közgyűlési ülés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. Sürgős esetben rendkívüli közgyűlési ülés is tartható (ilyenkor a Közgyűlés a meghívók és az értesítők elküldésétől számított tizenöt napon belüli időpontra is összehívható). A rendkívüli közgyűlési ülésen a Közgyűlés csak akkor határozatképes, ha azon minden tag megjelent és az ülés megtartása ellen egyik tag sem tiltakozik. A Közgyűlés határozatait általában kézfeltartásos nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza (szavazategyenlőség esetén az Egyesületi Elnök szavazata dönt). Eme főszabálytól eltérően legalább kétharmados többségű határozat igényeltetik a jelen alapszabály módosítására, a tagkizárásra - ilyenkor az érintett természetesen nem szavazhat -, az Egyesület megszűntetésére, más társadalmi szervezettel való összeolvadására és a tagdíj meghatározására irányuló döntések meghozatalakor. A rendkívüli úton összehívott közgyűlési üléseken csak egyhangú döntéssel lehet határozni. Titkos szavazás akkor rendelhető el, ha a közgyűlési ülésen megjelent szavazásra jogosultak legalább egyharmada ezt indítványozza. A Közgyűlés által hozott határozatok a közgyűlési ülésen meg nem jelent tagokra nézve is kötelező erejűek. A Közgyűlés döntésében nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek hozzátartozója a határozat alapján:

    • Kötelezettség vagy felelősség alól mentesül.
    • Bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

    Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásainak keretében bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás. A közgyűlési ülések nyilvánosak. A közgyűlési ülésekről minden esetben jegyzőkönyvet kell készíteni.

  • 11. Az Elnökség:
    Az Egyesület operatív vezető testülete a tagok soraiból kikerülő háromtagú Elnökség. Az Elnökség feladata a közgyűlési ülések közötti időben az Egyesület tevékenységének irányítása, az Egyesület éves költségvetései és munkaprogramjai tervezetének az elkészítése, továbbá a döntés minden olyan kérdésben, amelyet az alapszabály 10. pontja nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az Elnökség köteles saját tevékenységéről a Közgyűlésnek részletesen és rendszeresen beszámolni, évente közhasznúsági jelentést összeállítani, az Egyesület gazdálkodásáról pedig éves beszámolót, mérleget és vagyonkimutatást készíteni. Az Elnökség tagjai: az egyesületi elnök (a továbbiakban: Egyesületi Elnök), az elnökhelyettes (a továbbiakban: Elnökhelyettes) és az egyesületi titkárt (a továbbiakban: Egyesületi Titkár). Az Elnökség tagjait a Közgyűlés határozott időre választja. Az elnökségi tagok (a továbbiakban: Elnökségi Tagok) újraválaszthatóak.

    • Az első Elnökség tagjai:

    • Szentes Erika elnök: (lakcím: 2440 Százhalombatta, Madách I u. 18.).
    • Kiss Éva elnökhelyettes: (lakcím: 2440 Százhalombatta, Zsálya u. 1.).
    • Forintos Józsefné elnökségi titkár: (lakcím: 2440 Százhalombatta, Tóth L. u. 16. II. emelet 8. ajtó).

    Elnökségi Tagok megbízatása a 2008. év október hónapjának 31. napjáig terjedő határozott időre szól. Elnökségi Tagok a megbízatást elfogadják, és egyben kijelentik, hogy nem esnek jogszabályban, avagy a jelen alapszabályban foglalt kizáró rendelkezések hatálya alá:

    • A határozott idő lejártával,
    • Visszahívással,
    • Lemondással,
    • Elhalálozással,
    • Törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével.

    Elnökségi tagság megszűnése esetén a megmaradt Elnökségi Tag(ok) az Új Elnökségi Tag(ok) megválasztása érdekében haladéktalanul intézkednek a Közgyűlés összehívásáról. Ha az összes Elnökségi Tag megbízatása egyszerre szűnik meg, úgy a PTEB hívja össze a Közgyűlést. Az Elnökség megbízatásának lejárta előtt megválasztott új Elnökségi Tag megbízatása is megszűnik az Elnökség megbízatása eredeti lejártának időpontjában. Az Elnökség - főszabály szerint - tevékenységét társadalmi munkában látja el, de a Közgyűlés esetenként részükre tiszteletdíjat állapíthat meg. Elnökségi üléseket szükség szerinti gyakorisággal - de legalább évi négy alkalommal - kell tartani. Az Elnökséget az Egyesületi Elnök hívja össze. Bármelyik elnökségi tag írásos - az ok és a cél megjelÖlését is tartalmazó - kezdeményezése nyomán, avagy a PTEB tárgybani indítványára, az Egyesületi Elnök a kezdeményező irat kézhezvételének napjától számított nyolc napon belül köteles az Elnökséget összehívni. Ezen határidő eredménytelen elteltét követően az Elnökséget a kezdeményező Elnökségi Tag vagy a PTEB is összehívhatja. Az Elnökséget írásbeli meghívóval postai úton kell összehívni. A PTEB tagjai számára az Elnökség üléséről (a továbbiakban: elnökségi ülés) értesítőt kell küldeni. A meghívókhoz és értesítőkhöz mellékelni kell a napirend tervezetét is. A meghívók és az értesítők elküldése, valamint az elnökségi ülés napja között legalább nyolc, viszont legfeljebb tizenöt napnak szükséges eltelnie. Sürgős esetben az Elnökség rendkívüli módon - az általánostól eltérő rövid úton (távbeszélőn, telefaxon, stb.) - is összehívható. Az Elnökség akkor határozatképes, ha az elnökségi ülésen mindegyik tagja megjelent. Ha az Elnökség határozatképtelensége miatt, azonos napirenddel, megismételt elnökségi ülést kell tartani, úgy ezt a határozatképtelen elnökségi ülés időpontjától számított nyolcadik és huszadik nap közé eső valamely napra kell összehívni. Az összehívás módjára az általános szabályok az írányadók, csakúgy mint a megismételt elnökségi ülés határozatképességére. Az Elnökség határozatait nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Az Elnökség döntésében nem vehet részt az a személy - és ilyen kérdésben a másik két elnökségi tag csak egyhangú szavazással dönthet - aki vagy akinek hozzátartozója a határozat alapján:

    • Kötelezettség vagy felelősség alól mentesül,
    • Bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

    Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásainak keretében bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás. Az elnökségi ülések nyilvánosak. Az elnökségi ülésekről minden esetben jegyzőkönyvet kell készíteni.

  • 12. Az Egyesületi Titkár:
    Az Egyesület működtetésével kapcsolatos adminisztratív teendőket - kivéve a Közgyűlés és az Elnökség és a PTEB összehívását, illetőleg a PTEB - az Egyesületi Titkár látja el. Az Egyesületi Titkár ezen tevékenységét az alapszabály, az SZMSZ, az Elnökség döntései és a mindenkor hatályos jogszabályok keretei között fejti ki, az Elnökség részéről folyamatosan ellenőrizve. Az Egyesületi Titkár kiemelt fontossággal bíró feladata, hogy a Közgyűlés és az Elnökség határozatait az énntetteknek a határozat meghozatalától számított öt munkanapon belül írásban megküldje.

  • 13. Pénzügyi és Törvényességi Ellenőrző Bizottság:
    Az Egyesületnél a Közgyűlés által határozott időre választott három főből álló Pénzügyi és Törvényességi Ellenőrző Bizottság (a továbbiakban: PTEB) működik. Az öt év a kijelölés időpontjától - az alapító okirat aláírásának napjától számítandó. A Pénzügyi és Töivényességi Ellenőrző Bizottság - tagjai (a továbbiakban: PTEB-tagok) maguk közül választanak elnököt (a továbbiakban: PTEB-elnök) és titkárt. A PTEB tagjait a Közgyűlés határozott időre választja. Az PTEB tagjai (a továbbiakban: PTEB-tagok) újraválaszthatók. PTEB-tagok maguk közül választják meg a PTEB elnökét (a továbbiakban: PTEB elnök) és esetleges egyéb tisztségviselőit. Az első egyesületi PTEB összetétele:

    • PTEB-elnök: Major Kamilla (lakcím: 2440 Százhalombatta, Erkel Ferenc krt. 48. ll. emelet 10. ajtó).
    • Az első PTEB további tagjai: Dr. Korcsmáros Iván (lakcím: 1223 Budapest, Lépcsős u. 16., értesítési cím: 2440 Százhalombatta, Akácfa u. 21.), valamint Pátkai Zsolt (lakcím: 2440 Százhalombatta, Liszt Ferenc stny. 55. IV. emelet 15. ajtó).

    PTEB-tagok megbízatása a 2008. év október hónapjának 31 . napjáig teijedő határozott időre szól. PTEB-tagok a megbízatást elfogadják, és egyben kijelentik, hogy nem esnek jogszabályban, avagy a jelen alapszabályban foglalt kizáró rendelkezések hatálya alá. A PTEB tagság a jelen alapító okirat 13. pontjának az elnökségi tagság megszűnését taglaló rendelkezéseknél felsorolt módokon szűnhet meg. PTEB tagság megszűnése esetén a megmaradt PTEB-tag(ok)_az Új PTEB-tag(ok) megválasztása érdekében haladéktalanul eljárnak az Elnökségnél. A PTEB megbízatásának lejárta előtt megválasztott új PTEB-tag megbízatása is megszűnik a PTEB megbízatása eredeti lejártának időpontjában. PTEB-tagok tevékenységüket társadalmi munkában látják el, de részükre a Közgyűlés esetenként tiszteletdíjat állapíthat meg. A PTEB feladata ellenőrizni az Elnökség munkáját, illetve az Egyesület egésze gazdálkodási és működési rendjének szabályszerűségét, éspedig úgy, hogy az ehhez szükséges adatokat, információkat és egyéb felvilágosítást az Elnökségtől, az Egyesület egyéb tisztségviselőitől és munkavállalóitól bekérheti, az Egyesület könyveibe, irataiba és elszámolásaiba betekinthet, azokat jogosult megvizsgálni és megvizsgáltatni.

    A PTEB fenti feladatköre ellátása érdekében:

    • Tagjai útján a Közgyűlés és az Elnökség ülésein magát képviseltetni,
    • A Közgyűlés elé terjesztendő valamennyi fontosabb jelentést - különösképpen az éves beszámolót, mérleget és vagyonkimutatást, illetve a közhasznúsági jelentést - megvizsgálni, avagy szakértővel megvizsgáltatni, abból a szempontból, hogy azok valós adatokat tartalmaznak-e, illetve megfelelnek-e a jogszabályi előírásoknak, továbbá kijelölt tagja útján közölni a Közgyűléssel a megvizsgált, megvizsgáltatott jelentések elfogadhatóságával kapcsolatos álláspontját, - saját hatáskörben jóváhagyja azon jogügyleteket, melyek folyományaként az Egyesület 250.000 Ft, azaz kettőszáz-ötvenezer forint felett vállal pénzügyi kötelezettséget,
    • A Közgyűlést tájékoztatása és döntéshozatal céljából annak összehívását kérni, amennyiben az Egyesület működése során az alapszabály, avagy a vonatkozó jogszabályok olyan megsértéséről, vagy a szervezet, illetve külső harmadik személyek (szervezetek) érdekeit egyébként súlyosan sértő olyan cselekményről (vagy mulasztásról) szerzett tudomást, amely a Közgyűlés beavatkozását teszi szükségessé, különösen az Elnökség felelősségét megalapozó tény merült fel,
    • A Közgyűlést összehívni, ha erre tárgybeli indítványa megtételétől számított harminc napon belül nem került sor,
    • Az Egyesület működése felett a törvényességi felügyeletet gyakorló ügyészséget értesíteni, ha a Közgyűlés nem hozza meg az igényelt döntést.

    A PTEB szükség szerinti gyakorisággal - de legalább évi négy alkalommal - ülésezik. A PTEB üléseit a PTEB-elnök hívja össze. Az Elnökség avagy a PTEB bármelyik tagja írásos - az ok és a cél megjelölését is tartalmazó - kezdeményezése nyomán a PTEB-elnök a kezdeményező irat kézhezvételének napjától számított nyolc napon belül köteles a PTEB-et összehívni. Ezen határidő eredménytelen elteltét követően az PTEB ülését a kezdeményező tag, elnökségi megkeresés esetén pedig bármelyik tag összehívhatja. A PTEB ülését írásbeli meghívóval postai úton kell összehívni. A PTEB tagjai számára a PTEB üléséről értesítőt kell küldeni. A meghívókhoz mellékelni kell a napirend tervezetét is. A meghívók elküldése, valamint az elnökségi ülés napja között legalább nyolc, viszont legfeljebb tizenöt napnak szükséges eltelnie. Sürgős esetben a PTEB rendkívüli módon - az általánostól eltérő rövid úton (távbeszélőn, telefaxon, stb.) - is összehívható. A PTEB akkor határozatképes, ha az ülésen minden tagja megjelent. Ha a PTEB határozatképtelensége miatt, azonos napirenddel, megismételt ülést kell tartani, úgy ezt a határozatképtelen ülés időpontjától számított nyolcadik és huszadik nap közé eső valamely napra kell összehívni. Az összehívás módjára az általános szabályok az irányadók, csakúgy mint a PTEB megismételt ülésének határozatképességére. A PTEB határozatait nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza meg. A PTEB döntésében nem vehet részt az a személy - és ilyen kérdésben a PTEB másik két tagja csak egyhangú szavazással dönthet - aki vagy akinek hozzátartozója a határozat alapján:

    • Kötelezettség vagy felelősség alól mentesül,
    • Bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

    Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásainak keretében bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás. A PTEB ülései nyilvánosak. A PTEB ülésekről minden esetben jegyzőkönyvet kell készíteni.

  • 14. Összeférhetetlenségi szabályok az Egyesület szervezetrendszerében:
    Nem lehetnek az Elnökség tagjai a PTEB tagjai és fordítva. Nem lehet az Elnökség, illetőleg a PTEB tagja (a továbbiakban: vezető tisztségviselő), aki:

    • Az Egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban, avagy munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, ha jogszabály másként nem rendelkezik,
    • Az Egyesület cél szerinti juttatásában részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, illetve az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott és a jelen alapszabályban foglaltaknak megfelelő cél szerinti juttatásokat - továbbá
    • A fentiek hozzátartozója.

    Más közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet az Egyesület vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - az annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerint köztartozását nem egyenlítette ki.
V. Az Egyesület képviselete és a munkáltatói jogok gyakorlása
  • 15. Az Egyesület képviselete:
    Az Egyesület képviseletét a mindenkori Egyesületi Elnök látja el, akik önálló aláírási joggal rendelkezik közjegyző által kiállított aláírási címpéldány alapján. Az Egyesület bankszámlája felett is az Egyesületi Elnök és az Elnökhelyettes együttesen jogosult rendelkezni.

  • 16. A munkáltatójogok gyakorlása:
    Az Egyesület által alkalmazott munkavállalókkal szemben a munkáltatói jogokat ugyancsak az Egyesületi Elnök gyakorolja.
VI. Az Egyesület gazdálkodása, közhasznú működése
  • 17. Az Egyesület bevételei:
    Az Egyesület bevételei az alábbi forrásokból származnak:

    • Tagdíj (melynek mindenkori mértékét, megfizetésének módját és ütemezését a Közgyűlés az adott évre vonatkozóan elfogadott költségvetésben határozza meg).
    • Felajánlások, adományok (az Egyesület vagyonát képezik az Egyesület törekvéseit támogatni kívánó - de tagként az Egyesületbe belépni nem szándékozó - természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek az Egyesület által elfogadott felajánlásai, adományai is, amelyek egyaránt lehetnek ingatlanok, ingó vagyontárgyak, vagyoni értékű jogok és szellemi termékek is).
    • A cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevételek,
    • Gazdasági tevékenységből származó saját bevételek (céljai elérésének előmozdítása érdekében az Egyesület - a jelen alapszabály 18. pontja szerinti megkötésekkel - vállalkozási tevékenységet is folytathat, melynek esetleges eredményét nem osztja fel, hanem azt kizárólag a jelen alapszabályban meghatározott (közhasznú feladatai teljesítésére fordítja),
    • Támogatások (az Egyesület feladatai eredményes végzéséhez hazai és nemzetközi támogatásokért folyamodik pályázatok útján és az így befolyt összegeket szintén teljes egészében közhasznú célkitűzései megvalósítására fordítja).

  • 18. Gazdálkodási alapelvek:
    Az Elnökség köteles az Egyesület - fentiek szerinti forrásokból összetevődő - vagyonát a jó gazda gondosságával kezelni. Az Elnökség gondoskodik az Egyesület könyveinek szabályszerű vezetéséről, valamint az Egyesület bevételeinek és kiadásainak elkülönített számlán történő nyilvántartásáról. Az Elnökség tagjai az ezen kötelezettségek megszegésével az Egyesületnek általuk okozott károkért a polgári jog általános szabályai szerint felelnek. Az Egyesület üzletszerű gazdasági tevékenységet csak céljai elérése érdekében folytathat, ám ez nem lehet fő tevékenysége és átmenetileg sem veszélyeztetheti az Egyesület közhasznú feladatai zavartalan ellátását. Az Elnökség köteles az Egyesület cél szerinti és vállalkozási tevékenységéből származó bevételekről és ráfordításokról elkülönített nyilvántartást vezetni. Az Egyesület tartozásaiét vagyonával felel. A tagok - a tagdíjfizetési kötelezettség teljesítésén túl - az Egyesület tartozásalért saját vagyonukkal nem felelnek.

  • 19. A közhasznú működés alapelvei:
    Az Elnökség - az előző pontban foglaltakon túlmenően - további nyitvántartásokat köteles vezetni, amelyek tartalmazzák az általa vagy a Közgyűlés által meghozott döntéseket (azok pontos tartalmát), a döntések időpontját, hatályát és feltűntetik az adott döntések támogatóit és ellenzőit is. Az Egyesület közhasznú szolgáltatásaiból tagjain kívül mások is részesülhetnek, azokat bárki igénybe veheti. Az Egyesület szolgáltatásai nyilvánosak. Az Egyesület működése is nyilvános, a Közgyűlés, az Elnökség és a PTEB ülésein bárki részt vehet. Mind az ülések jegyzőkönyveibe, mind a Közgyűlés, az Elnökség és a PTEB határozatait tartalmazó nyilvántartásokba, mind az Egyesület működésével és tevékenységével kapcsolatos egyéb iratokba bárki szabadon betekinthet, azokból saját költségén másolatot készíthet. A betekintés érdekében az érdeklődőnek írásban kell megkeresni az Egyesületi Elnököt, illetőleg a PTEB-elnököt, akiknek az iratbetekintést három munkanapon belül lehetővé kell tenniük. A közgyűlési és elnökségi határozatokat, az Egyesület szolgáltatásai igénybevételének lehetséges módjait, az éves beszámolót, a mérleget, a vagyonkimutatást, és a közhasznúsági jelentést a székhelye szerinti helyi sajtó útján nyilvánosságra hozza és/vagy az ottani önkormányzat hirdetőtábláján kifüggeszti.

  • 20. A költségvetés, az éves beszámoló, a mérleg, a vagyonkimutatás és a közhasznúsági jelentés elfogadása:
    A költségvetés tervezetét, az éves beszámolót, mérleget és vagyonkimutatást, valamint a közhasznúsági jelentést az Egyesületi Elnök eljuttatja a PTEB-hez, majd az arra irányadó szabályok szerint összehívja a Közgyűlést. A közgyűlési ülésre szóló meghívóhoz a költségvetés tervezetét, a beszámolót, a mérleget, a vagyonkimutatást, illetve a közhasznúsági jelentést mellékelni szükséges. A költségvetés, az éves beszámoló, a mérleg, a vagyonkimutatás és a közhasznúságí jelentés elfogadására összehívott taggyűlésen a PTEB kijelölt tagja értékeli az elkészült anyagot, majd a tagok javaslatokat, észrevételeket tehetnek. Amennyiben további hozzászólás nincs, úgy az Egyesületi Elnök nyílt szavazásra szólítja fel a tagokat, akik kézfeltartással szavaznak a jelölt dokumentumok elfogadásáról. Ha a Közgyűlés a költségvetést, az éves beszámolót, a mérleget, a vagyonkimutatást, illetve a közhasznúsági jelentést nem fogadja el, úgy azt át kell dolgozni, majd az átdolgozott anyag elfogadása céljából a Közgyűlést a korábbi közgyűlési üléstől számított harminc napon belüli időpontra újból össze kell hívni.
VII. Az Eegyesület megszűnése
  • 21. Az Egyesület megszűnésének lehetséges módjai:
    Az Egyesület megszűnhet:

    • Feloszlással,
    • Más társadalmi szervezettel való egyesüléssel,
    • Feloszlatással,
    • Megszűnésének megállapításával.

    Az Egyesület vagyonárál feloszlás esetén - a hitelezők kielégítése után - a Közgyűlés határoz. Az Egyesület más társadalmi szervezettel történő egyesülése alkalmával vagyona teljes egészében a jogutód szervezetre száll át. Az Egyesület további két módon való megszűnésekor a vagyon - a hitelezők kielégítése után - állami tulajdonba kerül és azt közérdekű célra kell fordítani. A vagyon felhasználási módját a helyi sajtó útján nyilvánosságra kell hozni.
VIII. Záró rendelkezések
  • 22. Háttérszabályok:
    A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Ptk., a Kszt., és a vonatkozó egyéb jogszabályok, az SZMSZ és az Egyesület egyéb szabályzatainak az előírásai az irányadóak.

    • Kelt: Százhalombatta, 2003. november 21.

    Egyesületi Elnök
    Ellenjegyeztem: Százhalombatta, 2003. november 21.