Százhalombatta Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2004. (VII. 15.) Ör. számú rendelete az állattartásról és a módosításáról szóló 45/2004. (XII.09.) Ör. sz. rendelettel egységes szerkezetben
Százhalombatta Város Önkormányzata az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény és végrehajtási rendeletei, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény és végrehajtási rendeletei, valamint a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló 35/1997. (II.26.) Korm. rendelet figyelembevételével az alábbi rendeletet alkotja:
Általános rendelkezések
1. §.
  • (1) A rendeletet Százhalombatta Város Önkormányzat közigazgatási területén alkalmazni kell:

    • a) minden olyan természetes személyre, valamint szervezetre, aki, illetőleg amely az állat tulajdonosa, továbbá, aki az állatot vagy az állatállományt gondozza, felügyeli,
    • b) minden olyan ingatlanra, épületre és építményre, ahol kisüzemi állattartás folyik.

  • (2) A rendelet nem alkalmazható: cirkuszra, állategészségügyi telepre, laboratóriumi kísérleti állattartásra és fegyveres testületek állattartására, vadon élő állatokra, valamint védett állatokra.
2. §.
  • (1) A rendelet alkalmazása szempontjából gazdasági haszonállatok: a ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, sertés, juh, kecske, baromfi (tyúk, kacsa, liba, pulyka, gyöngytyúk, galamb), a gazdasági célból tartott prémes állat (nutria, nyérc, ezüst és kék róka, nyúl, stb.), a gazdasági haszon céljával tartott futómadár (emu, strucc), illetve vadak (fácán, fürj, szarvas stb.).

  • (2) Lakásban tartható állatok: az eb, a macska, a kedvtelésből tartott díszmadarak, díszhalak, kistestű rágcsálók (szíriai aranyhörcsög, tengerimalac stb.), hüllő és kétéltű a vonatkozó jogszabályok alapján.
Az állattartás közös szabályai
3. §.
  • (1) Százhalombatta Város Önkormányzat közigazgatási területén az alábbi területeken, illetve épületekben a 2. §. (1) bekezdésében meghatározott állatokat tilos tartani:

    • a) közhivatalok, az egészségügyi és szociális, oktatási, nevelési és művelődési intézmények,
    • b) élelmiszert előállító vagy élelmiszert értékesítő üzemek, üzletek telkének határától 50 méteren belül,
    • c) többszintes (lakótelep) és legalább 4 lakásos lakóházakban,

  • (2) Amennyiben a fenti intézmények épületétől az állattartó épületek 50 méter távolságon belül vannak, úgy az ÁNTSZ szakvéleménye alapján kell a védőtávolságot meghatározni.
4. §.
  • (1) Százhalombatta Város Önkormányzat közigazgatási területén kivéve a 3.§. (1) bekezdésében és az 5.§.(2) bekezdésében megjelölt területeket - figyelemmel a város hagyományaira is -:

    • a) nagygazdasági haszonállat: szarvasmarha, ló, szamár, öszvér,
    • b) kisgazdasági haszonállat: sertés, juh, kecske,
    • c) kisállat: házinyúl, szőrmés állatok,
    • d) baromfi,
    • e) viziszárnyasok,
    • f) méhek,
    • g) galambok tarthatók.

  • (2) Tilos az (1) bekezdésben meghatározott nagygazdasági és kisgazdasági haszonállat tartása az Urbárium Újtelep, Dunafüred városrészben, valamint az Óváros városrészben a Szabadság u. - Lehel u. - Géza fejedelem u. és az István király u. által határolt területen, továbbá a Hajós - Kossuth L. - Kormányos u. és a hidegvizes-csatorna által határolt területen.

  • (3) A 2. §. (1) bekezdésében meghatározott állatokat az 5. §-ban meghatározott állattartásra alkalmas épületekben, az OTÉK, az állat- egészségügyi és környezet-higiénés követelményeknek, valamint a Helyi Építési Szabályzatról szóló - módosított - 30/2003.(VIII.27.) Ör. számú rendelet előírásainak megfelelően lehet tartani.

  • (4) A vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségbe állatot beengedni vagy bevinni - ha jogszabály másként nem rendelkezik - tilos.

  • (5) A külön jogszabályban meghatározott eseteken kívül:

    • a) közhivatalokba, kegyeleti helyre,
    • b) a piac területére,
    • c) az olyan parkba, zöldterületre, nyílt vízfelületre és tóba, ahol tábla tiltja meghatározott állatok bevitelét, állatot - az üzemeltető által meghatározott feltételek mellett, a vakvezető-, kísérő- és terápiás-, a rendőrségi és az őr eb - kivételével - ha jogszabály másként nem rendelkezik - beengedni vagy bevinni tilos.

  • (6) Az állattartó az (5) bekezdésben megjelölt területen és a város más közterületein okozott szennyeződés azonnali eltávolításáról köteles gondoskodni.

  • (7) Az (5) bekezdés a) pontja szerinti létesítményekbe, illetve területekre őrző-védő eb bevihető, ha azt az ingatlan védelme szükségessé teszi.
Állattartásra alkalmas épületek meghatározása
5. §.
  • (1) Az állatok tartására szolgáló épületek elhelyezésénél Százhalombatta Város Önkormányzatának a Helyi Építési Szabályzatáról szóló - módosított - 30/2003. (VIII.27.) Ör. számú rendelete alapján, különös tekintettel az egyes állattartó épületek, azok kifutójának és trágyatárolójának létesítése esetén az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

    • a) az ingatlanon lévő főépülettől mért minimum 10 m távolságot,
    • b) szomszédos ingatlanon lévő főépülettől mért minimum 10 m távolságot,
    • c) ásott kúttól mért minimum 15 m távolságot kell betartani,
    • d) az ÁNTSZ és az Állategészségügyi Állomás szakhatósági engedélyét is be kell szerezni.

  • (2) Az építési engedély alapján épített állattartó épületekben a szakhatóságok által meghatározott állatlétszám tartható.

  • (3) Az állattartó köteles az állat tartására szolgáló létesítmény tisztaságát biztosítani, szükség szerint takarítani, fertőtleníteni, a káros rovarok és rágcsálók irtásáról rendszeresen gondoskodni.

  • (4) Az állattartó köteles gondoskodni állatának megfelelő tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról. Állata egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket betartani és az állat megbetegedése esetén állatorvos igénybevételéről gondoskodni. Elő kell segíteni a fertőzésveszély megelőzését, csökkentését, valamint új állomány betelepítésekor, illetve legalább évente kétszer fertőtleníteni kell az állatok tartására szolgáló épületet.

  • (5) A lakóépület lebontása miatt vagy egyéb okból történő elköltözés esetén az állattartó köteles állatainak elhelyezéséről gondoskodni. Ha az állattartó az állatára nem tart igényt, köteles előzetes bejelentése alapján a felmerülő költségek megtérítésével az állat gyepmesterrel történő elszállításáról gondoskodni.

  • (6) Az elhullott állatot állatorvosi igazolással az állattartó köteles:

    • a) kis testű állatok esetében a helyi dögkútba helyezni az erre illetékes személy közreműködésével,
    • b) nagy testű állatok esetében annak elszállításról gondoskodni.
      • Az elszállításig zárt göngyölegben, műanyag zsákban kell a tetemet tartani.

  • (7) A betegség gyanúját az állattartó köteles jelezni a Városi Hatósági Állatorvosnál. Az állatorvos intézkedéséig az állatot a tulajdonosa köteles elkülöníteni.
Zárt rendszerű trágyakezelés biztosítása
6. §.
  • (1) Az állati trágyát az állatok elhelyezésére szolgáló helyiségekből folyamatosan az elkészített trágya- vagy trágyalétárolóban kell elhelyezni, prizmázni úgy, hogy a trágya vagy a trágyalé a saját és a szomszédos lakótelkek, épületek, egyéb építmények rendeltetésszerű használatát ne akadályozza, azok állagát ne veszélyeztesse, illetőleg környezetre káros hatást (kellemetlen szag, bűz, szivárgás) ne fejtsen ki.

  • (2) A trágya- vagy trágyalétárolót vízhatlan aljzatú - oldalfallal és zárható tetővel kell megépíteni az építésügyi hatóság engedélye alapján. A trágyatároló elhelyezésére és építésére az OTÉK és Százhalombatta Város Önkormányzat Helyi Építési Szabályzatának rendelkezései az irányadók.

  • (3) Közcsatornába (csapadék és szennyvízcsatornába) trágyalevet bevezetni tilos.
Legeltetés
7. §.
  • (1) Százhalombatta városban közterületen az állatok legeltetése tilos.
Eb és macskatartás
8. §.
  • (1) Százhalombatta Város Önkormányzat közigazgatási területén a kertes családi házak udvarán háztartásonként az eb korától és fajtájától függetlenül legfeljebb három eb - és egyszeri szaporulata három hónapos korig - tartható.

  • (2) Többlakásos épületben, társasházban lakásonként az eb korától és fajtájától függetlenül legfeljebb kettő eb - és egyszeri szaporulata három hónapos korig - tartható.

  • (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározottnál nagyobb létszámú eb tartása az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény és végrehajtási rendeletei, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény és végrehajtási rendeletei, valamint a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló 35/1997. (II.26.) Korm. rendelet figyelembevételével tartható.
9. §.
Ezt a §-t a 45/2004. (XII.09.) Ör. sz rendelet 2. §-a helyezte hatályon kívül.
10. §.
Ezt a §-t a 45/2004. (XII.09.) Ör. sz rendelet 2. §-a helyezte hatályon kívül.
11. §.
  • (1) Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb a közterületet és a lakóház közös használatú területét, helyiségeit (gyalogjárda, sétány, park, lépcsőház, lift stb.) ne szennyezze. Az e területeken keletkezett szilárd ürüléket az állattartó köteles haladéktalanul eltávolítani. Ennek érdekében közterületen történő tartózkodás során az eb tartója köteles az e célra rendszeresített és alkalmas eszközöket (zacskó, lapát) magánál tartani és ellenőrzés esetén az arra jogosult személynek bemutatni. Ez a takarítási és bemutatási kötelezettség az eb-futtató helyekre nem vonatkozik.

  • (2) Az eb által e területeken okozott szennyeződés azonnali eltávolításáról az állattartó köteles gondoskodni.

  • (3) Az állattartó köteles ebét úgy tartani, hogy az eb:

    • a) a házban, vagy annak szomszédságában lévő lakók nyugalmát ne zavarja, anyagi kárt ne okozzon;
    • b) testi épséget és egészséget ne veszélyeztessen.
12. §.
  • (1) A város területén ebeket futtatni csak a 1. sz. mellékletben megjelölt helyen lehet.

  • (2) Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb a futtatás ideje alatt a futtatásra kijelölt helyet ne hagyja el.

  • (3) Az ebek futtatására kijelölt terület időszakonkénti fertőtlenítéséről és takarításáról az Önkormányzat gondoskodik, a hatósági állatorvos, valamint az ÁNTSZ szakvéleménye alapján.
13. §.
  • (1) Az ebeket az állattartók úgy kötelesek tartani - szükség esetén megkötve, zárt helyen -, hogy azok ne tudjanak elkóborolni, közterületre felügyelet nélkül kijutni.

  • (2) A telep, ház, lakás bejáratán a harapós ebekre utaló megfelelő figyelmeztető táblát kell szembetűnő módon elhelyezni.

  • (3) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb a tartási helyét, illetve az ingatlan határait ne hagyhassa el.

  • (4) Ebet többlakásos épület erkélyén, folyosóján tartani tilos, a közös használatú udvaron pedig csak a szomszédok írásbeli beleegyezésével lehet.
14. §.
Ebet elhagyni, gazdátlanul hagyni tilos.
15. §.
  • (1) Az állattartó köteles ebét kielégítő módon tartani, gondozni, megbetegedése esetén gyógyításáról gondoskodni.

  • (2) Ha az állattartó nem szándékozik ebét tovább tartani, köteles elhelyezéséről gondoskodni.
16. §.
  • (1) Veszélyes és veszélyesnek minősített ebet közterületre csak fém szájkosárral, a kibújást megakadályozó, fojtó nyakörvvel, két méternél nem hosszabb, nem kihúzható pórázzal, a tartási engedély jogosultjának felügyeletével szabad kivezetni.

  • (2) Ebharapás esetén az állattartó köteles az ebet hatósági állatorvoshoz vinni, megvizsgáltatni és az arról szóló igazolást a sérelmet szenvedett személynek, illetve képviselőjének átadni és a közegészségügyi hatóságnak haladéktalanul bejelenteni.

  • (3) Az embert mart eb tulajdonosa a marás tényét, - az eb oltási bizonyítványának bemutatásával egyidejűleg - köteles a hatósági állatorvosnak bejelenteni. Köteles továbbá az eb oltási bizonyítványát a megmart személynek, illetőleg az általa megnevezett orvosnak is bemutatni.

  • (4) Ezt a bekezdést a 45/2004. (XII.09.) Ör. sz rendelet 2. §-a helyezte hatályon kívül.

  • (5) Ezt a bekezdést a 45/2004. (XII.09.) Ör. sz rendelet 2. §-a helyezte hatályon kívül.
17. §.
Őrző-védő szolgálatot ellátó magánszemély, szervezet ebtartásához a külön jogszabályban meghatározott előzetes engedély szükséges. Az engedélyben az ebtartást szabályozó valamennyi jogszabály betartásán túlmenően - a helyi körülményeket figyelembe véve - különös feltételek betartására (pl. kerítés, zajártalom megelőzése) kötelezhető az eb tartója.
18. §.
  • (1) Az állattartó köteles az ebet évenként - a három hónapos kort elért ebet harminc napon belül, majd hat hónapon belül ismételten - a saját költségére állatorvossal veszettség ellen beoltatni.

  • (2) Az állattartó köteles:

    • a) az oltási igazolását a legközelebbi védőoltásig megőrizni, az ellenőrzésre jogosult hatóságoknak kérésre felmutatni, az igazolás elvesztése esetén megfelelő igazolásról gondoskodni,
    • b) ha az eb nem a tulajdonos állandó lakóhelyén részesült veszettség elleni védőoltásban, az oltás megtörténtét az oltási igazolás felmutatásával a lakóhely szerinti települési Önkormányzat Jegyzőjéhez bejelenteni.

  • (3) Az állattartó évente egy alkalommal köteles az eb féregtelenítését elvégeztetni és ennek megtörténtét az oltási igazolásban is feltüntetni.

  • (4) A védőoltásban nem részesült ebet, - mint az emberre egészségügyi szempontból veszélyes, valamint az állatok egészségét veszélyeztető beteg vagy betegségre gyanús ebet - az önkormányzat állami kártalanítás nélkül és az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 11. §. -a alapján köteles eljárni. Az eljárásra akkor kerülhet sor, ha a települési Önkormányzat Jegyzője az előző évi oltást elmulasztó állattartót - szabálysértési eljárás megindítása mellett - január 31-ig felszólította 15 napon belüli pótoltásra, valamint annak igazolására, de a felszólításnak az állattartó nem tett eleget.
19. §.
  • (1) Ha az Önkormányzat Jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről szóló 245/1998. (XII.31.) Korm. rendelet 7. §-a alapján a Jegyző az eb tartását megtiltotta, az eb eltávolításáról az állattartó köteles gondoskodni; ennek elmaradása esetén ezt a feladatot hatósági rendelkezésre a tulajdonos költségére az állategészségügyi telepet működtető vállalkozó végzi el.

  • (2) A gazdátlan, kóbor ebek elfogásáról és az állategészségügyi telepre történő szállításáról az állategészségügyi telepet működtető vállalkozó gondoskodik.

  • (3) Az elfogott és az állategészségügyi telepre beszállított ebet - a tartás költségének megtérítését követően - az igazolt tulajdonosa 14 napon belül kiválthatja. A ki nem váltott ebbel az állategészségügyi telepet működtető vállalkozó az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény és végrehajtási rendeletei, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény és végrehajtási rendeletei, valamint a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló 35/1997. (II.26.) Korm. rendelet figyelembevételével rendelkezhet (menhelynek átadhatja), melyről köteles az Önkormányzat Jegyzőjét, valamint a hatósági állatorvost haladéktalanul értesíteni.

  • (4) A ki nem váltott és fajtatiszta ebek további sorsáról történő rendelkezés előtt az állategészségügyi telepet működtető vállalkozó köteles a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által elismert, az adott fajtát tenyésztő szervezetet értesíteni.
20. §.
  • (1) Többszintes (udvar nélküli) lakóépületben (társasházban) lakásonként két macska és egyszeri szaporulata 3 hónapos korig tartható.

  • (2) A köz- és lakóépületben elszaporodott macskák eltávolításáról az épület tulajdonosa, illetőleg kezelője köteles gondoskodni.
Méhek tartása
21. §.
  • (1) Méhészetet az állategészségügyi és növényvédelmi jogszabályok betartásával, valamint az elhelyezése céljából igénybe vett terület mellett található ingatlanok tulajdonosainak hozzájárulásával és az alábbi kikötések mellett lehet létesíteni:

    • a) főépülettől és a szomszédos ingatlanoktól 4 m, úttól 10 m távolságra,
    • b) amennyiben az a) pontban előírt távolság nem tartható be, úgy legalább 2 m magas tömör kerítés építése vagy élő sövény telepítése szükséges.
Állatbetegségek megelőzése és védekezés
22. §.
  • (1) Az állati tetemek begyűjtését, őrzését és ártalmatlanná tételét (megsemmisítését) az állategészségügyi telepet működtető vállalkozó végzi az Állategészségügyi telepen (Cím: Százhalombatta, Erőmű u. 5.).

  • (2) Minden állattartó köteles a tulajdonában levő, illetve gondjaira bízott állat fertőző betegségben vagy annak gyanújában történő elhullását a hatósági állatorvosnak bejelenteni és annak ezzel kapcsolatos további utasítását betartani.

  • (3) Az Állategészségügyi telepről engedély nélkül, állati tetemet kiszállítani tilos.

  • (4) Közterületről, vasúti átmenő forgalomból származó, továbbá a hatósági rendelkezésre leölt állatok hulláinak és hulladékainak elszállítását, az állategészségügyi telepet működtető vállalkozó végzi el.

  • (5) Százhalombatta Város Önkormányzat közigazgatási területén levő állati tetem megsemmisítő helyről tetemet kiszállítani tilos.
Szabálysértés
Az állattartásra vonatkozó általános helyi szabályok megszegése.
23.§
Aki e rendelet 3. § (1) bekezdésében, 4. § (2)-(5) bekezdésében, 5. § (1), (2) bekezdésében, 7. §-ában foglaltakat megszegi - amennyiben cselekménye vagy mulasztása nem bűncselekmény vagy törvény, kormányrendelet által nevesített szabálysértés - szabálysértést követ el és 30.000.-Ft.-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.
23/A. § Az ebtartásra vonatkozó helyi szabályok megszegése
Aki e rendelet 8. § (1), (2) bekezdésében foglaltakat megszegi - amennyiben cselekménye vagy mulasztása nem bűncselekmény vagy törvény, kormányrendelet által nevesített szabálysértés - szabálysértést követ el és 30.000.-Ft.-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.
23/B. § A macskatartásra vonatkozó helyi szabályok megszegése
Aki e rendelet 20. §-ában foglaltakat megszegi - amennyiben cselekménye vagy mulasztása nem bűncselekmény vagy törvény, kormányrendelet által nevesített szabálysértés - szabálysértést követ el és 30.000.-Ft.-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.
23/C. § Helyszíni bírság kiszabása
A rendelet 23. §, 23/A. §, 23/B. §-ában meghatározott szabálysértések esetén a közterület-felügyelők a szabálysértőkkel szemben 10.000.-Ft-ig terjedő helyszíni bírságot szabhatnak ki, illetve szabálysértési eljárást kezdeményezhetnek.
Hatálybalépés
24. §.
  • (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba; rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

  • (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Százhalombatta Város Önkormányzatának az állattartásra szolgáló melléképületek elhelyezésénél betartandó védőtávolságokról és az állattartással kapcsolatos egyéb feltételekről szóló 41/1995. (XII.22.) Ör. sz., valamint a módosításáról szóló 11/2000. (III.08.) Ör. sz. és a 38/2000. (IX.29.) Ör. sz. rendelete, továbbá az ebek tartásáról szóló 13/1993. (V.5.) Ör. sz. rendelete, valamint a módosításáról szóló 9/2000. (III.08.) Ör. sz. rendelete.
1. sz. melléklet: Eb-futtatási területek
Ebek futtatására az Erkel körút - lőtér - garázssor közötti területet és az Olajmunkás út - Városkapu út - Erkel körút - MOL Rt. csőcsorda közötti zöld területet kell igénybe venni.

Százhalombatta, 2004. június 30.

Siklósné dr. Deáki Julianna
jegyző		 Dr. Benedek László
polgármester
Az 1998.évi XXVIII.törvény - Az állatok védelméről és kíméletéről
46.§ (1) Az állatokkal szembeni megfelelő magatartásra, gondoskodásra nevelést, az állatok megismertetését az iskolai általános képzésbe, a szakképzésbe és az ismerettterjesztésbe be kell építeni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtását az állami és önkormányzati szervek, valamint az oktatási intézmények KÖTELESEK előmozdítani. A jóléti társadalomban kiemelt szerepe van az állatokkal való megfelelő viselkedésformák kialakításának, hisz ha nem kezeljük az állatokkal szembeni kegyetlenség eseteit, azok gyakran megismét-lődnek embertársainkkalszembeni erőszak formájában. Ha alapvető változásokat akarunk elérni, az állatvédelmi tudatformálást az óvodában és az iskolában kell elkezdeni.
Egyesületünk arra törekszik, hogy a közeljövőben bekapcsolódhasson a százhalombattai iskolai állatvédelmi nevelés megszervezésébe. Ehhez várjuk a városban tanító, az állatvédelem iránt elkötelezett pedagógusok közreműködését. A SZÁK tagjai között többen szakképzettségüknél és tapasztalatuknál fogva is alkalmasak kiselőadások megtartására: környezetvédelmi képzettségű óvónő, könyvtáros, munkakutya kiképző, állattenyésztők, agrármérnök, állatorvos, kutyakozmetikus. 2004 elején a Városi Könyvtárban már tartottunk egy ismeretterjesztő előadássorozatot a városi kisállattartáshoz kapcsolódó témákban:
  • A kisállat-tartással járó feladatok és várható költségek
  • Az állatvédelmi törvény, nemzetközi állatvédelmi egyezmények
  • A kiskutya nevelése - gyermek és kutya a családban
  • Szakszerű táplálás és ápolás
  • A kisállatok fertőző betegségei, védőoltásaik
  • Állatokról emberekre terjedő betegségek
  • Állatvédelem a gyakorlatban
  • A tartós állatjelölés jelentősége
Előadóink:
  • Forintos Józsefné Kapitány Karola óvónő
  • Szentes Erika okleveles kutyakozmetikus, a puli fajta aranykoszorús mestertenyésztője
  • Sandi József agrármérnök, a Gurámi kisállat kereskedés tulajdonosa
  • Szalai Péter nemzetközi őrző-védő munkakutya bíró, korábban aktív munkakutya versenyeztető
  • Szekeres Gábor kisállattenyésztő, a Herman Ottó Magyar Országos Állat-és Természetvédő Egyesület Budapesti Állatotthonának vezetője
  • Dr. Brauswetter Viktor állatorvos, aranykoszorús mestertenyésztő, a Hungária Puli Klub tenyésztésvezetője.
Előadóink szívesen vállalkoznak arra, hogy a gyerekek számára foglalkozásokat tartsanak. Lehetőségünk van a HEROSZ Budapesti Állatotthonában, valamint az érdi önkormányzat ebtelepén az iskolásoknak látogatást szervezni.